A szexuális és reproduktív egészség és jogok fogalma az 1994-ben a népesedésről és fejlesztésről szóló kairói Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) - konferencián, illetve az ENSZ Pekingben 1995-ben megrendezett Nők Negyedik Világkonferenciáján került bevezetésre. Az elnevezés megalkotói az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészség-fogalom értelmezését vették alapul a szexuális és reprodukciós egészség témaköreinek tisztázásakor, melyeknek az ún. szexuális és reproduktív jogok biztosítanak védelmet. A pekingi 1995-ös ún. cselekvési platform 96. cikke szerint e jogok alapját az egyenlőség és a méltóság emberi joga alkotja. Noha egymással nem felcserélhetők, a reproduktív jogok a szexuális jogok egyik aspektusát képezik, ahogyan a szexuális jogok is a reproduktív jogok egyik részét alkotják. A kairói ENSZ konferencia akció programja hivatalosan 2014-ben ért véget, szövege forradalmi és progresszív dokumentumnak tekinthető, mely radikálisan megváltoztatta a szexualitásról és reprodukcióról szóló diskurzust.

A szexualitás az emberi lét központi eleme egész életen át, magába foglalja a szexuális és társadalmi nemi identitást és szerepeket, szexuális orientációt, erotikát, örömöt, intimitást és reprodukciót. A szexualitás gondolatokban, fantáziákban, vágyakban, hiedelmekben, attitűdökben, értékekben, viselkedésekben, szerepekben és kapcsolatokban fejeződik ki, illetve ezeken keresztül érzékelhető. Míg a szexualitás tartalmazhatja az összes említett dimenziót, nem mindegyik érzékelhető vagy fejeződik ki mindig. A szexualitást biológiai, pszichológiai, társadalmi, gazdasági, etikai, jogi, történelmi, vallásos tényezők kölcsönhatása befolyásolja. (WHO munkadefiníció tervezet, 2002).

A szexuális jogok a nemzeti törvényalkotás, nemzetközi emberi jogi dokumentumok, illetve nemzetközi egyezmények által elismert emberi jogok részét képezik. Értve ez alatt minden ember jogát, hogy kényszer, diszkrimináció és erőszakmentesen:

  • hozzáférhessen az elérhető legmagasabb színvonalú szexuális egészségügyi ellátáshoz, mely magában foglalja a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokat;
  • felvilágosítást igényelhessen és hozzájuthasson szexualitással kapcsolatos ismeretekhez;
  • szexuális nevelésben részesüljön;
  • tiszteletben legyen tartva a testi integritása;
  • dönthessen szabadon partnerét illetően;
  • dönthesse el, hogy szexuálisan aktív vagy passzív;
  • létesíthessen konszenzuson alapuló szexuális kapcsolatokat;
  • létesíthessen konszenzuson alapuló házasságot;
  • dönthesse el, hogy vállaljon vagy ne vállaljon, illetve mikor vállaljon gyereket;
  • kielégítő, biztonságos és élvezetes szexuális élete legyen.
Az emberi jogok felelős gyakorlása megköveteli, hogy mindenki tiszteletben tartsa mások jogait. (WHO definíciós munkavázlat, 2002, január) A szexuális egészség a fizikai, érzelmi, mentális és szociális jólét szexualitással kapcsolatos állapota: nem pusztán a betegség, diszfunkció vagy fogyatékosság hiánya. A szexuális egészség a szexualitás és szexuális kapcsolatok pozitív, tiszteletteljes megközelítése, valamint az élvezetes és biztonságos szexuális élmények megtapasztalásának kényszer, diszkrimináció és erőszakmentes lehetősége.

A reprodukciós jogok a nemzeti törvényalkotás, nemzetközi emberi jogi dokumentumok, illetve nemzetközi egyezmények által elismert emberi jogok részét képezik. Alapvető jogokat elismerve védelmezik, hogy a partnerek szabadon és felelősségteljesen döntsenek gyerekeik számát, elhelyezését, tervezését illetően; hogy ismeretekhez és erőforrásokhoz jussanak elképzeléseik megvalósítása érdekében; valamint az elérhető legmagasabb színvonalú szexuális és reprodukciós egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés esélyének biztosítanak védelmet. Azon jogot is magukban foglalják, hogy mindenki kényszer, diszkrimináció és erőszak mentesen dönthessen szaporodásáról, amint azt az emberi jogi dokumentumok kifejtik. (ENSZ Akció Program melyet az 1994-ben a népesedésről és fejlesztésről szóló kairói ENSZ -konferencián fogadtak el, 1994, szeptember 5-13, 7.3)

Reprodukciós egészség a fizikai, érzelmi, mentális és szociális jólét állapota, minden olyan kérdést illetőleg, amely a reprodukciós rendszerrel, ennek funkcióival és folyamataival kapcsolatos, azaz nem pusztán a betegség, diszfunkció vagy fogyatékosság hiánya. Ennek megfelelően a reprodukciós egészség azt is jelenti, hogy az emberek kielégítő és biztonságos szexuális élettel rendelkeznek, képesek reprodukálni, valamint a döntési szabadságot is jelenti, hogy eldöntik mikor és milyen gyakran akarják ezt megtenni. Ezen utóbbi feltételbe beleértendő a férfiak és nők azon joga, hogy informálva legyenek és hozzáférjenek a biztonságos, hatékony, megfizethető és elfogadható családtervezési módszerekhez, melyeket maguk választanak, továbbá általuk választott egyéb módszerek is ide értendők, a törvénnyel nem ellentétes termékenység szabályozás, és a megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés, mely segíti a nőket, hogy terhességük és szülésük biztonságos legyen, és a pároknak a legjobb lehetőséget biztosítja, hogy egészséges újszülöttjük legyen. (ENSZ Akció Program melyet az 1994-ben a népesedésről és fejlesztésről szóló kairói ENSZ -konferencián fogadtak el, 1994, szeptember 5-13, 7.2a)