|
Állásfoglalásunk szerint a GYED két évrõl 1 évre történõ lerövidítése - általunk ismert formájában - megõrzi az eddigi rendszer nõkre nézve diszkriminatív jellegét, társadalmilag káros, növeli a nõk és gyermekek elszegényedését, összességében koncepciótlan intézkedés.
A GYED újraszabályozását a nõk és férfiak társadalmi egyenlõségének megteremtése szellemében is koherens munkaerõpiaci, szociális, pénzügy- és népesedéspolitikai stratégia alapján kell megvalósítani. A nemek egyenlõségének elõsegítése valamennyi szakpolitikában (gender mainstreaming) az Uniós tagsággal járó vállalásunk.
Egy kormányzat, amely valóban azonosul a gender mainstreaming célkitûzéseivel, már a költségvetési tervezés során figyelembe veszi a nõk és férfiak eltérõ társadalmi szükségleteit.
Idõszerûnek és szükségesnek gondoljuk az 1967-ben bevezetett GYES, az 1981-tõl igényelhetõ GYED és az 1993-tól mûködõ GYET komplex felülvizsgálatát és reformját. Ugyanakkor elhibázott lépésnek tartjuk az ellátás idõtartamának csökkentését most, amikor a rendszerbõl kikerülõknek reményük sincs az elhelyezkedésre.
A GYED egy inkoherens, mégis komplex rendszer része, módosítása csak a teljes rendszer átalakításával elvszerû. A rendszer egészének megújításáról kell társadalmi vitát kezdeményezni. Az Unió 96/34EK irányelve a szülõi szabadság rendszerében gondolkodik, míg a magyar ellátások egy része alanyi jogú, az öregkori nyugdíj minimumához kötött, másik része táppénz alapú. Egyértelmû, hogy szükség van a szabályozás újragondolására, mégpedig a szülõi szabadság irányelv alapján. A jelenlegi gazdasági helyzetben a folyósítás lerövidítése csak az alábbiak figyelembevételével tudja garantálni, hogy a nõk társadalmi hátrányai csökkenjenek, vagy legalábbis ne növekedjenek:
- A GYED táppénzalapú ellátásként a táppénztõl eltérõ módon maximalizált összegben kerül jelenleg is megállapításra, abból a feltételezésbõl kiindulva, hogy a családokban van egy férfi kenyérkeresõ. A plafon eltörlése hozzájárulna ahhoz, hogy a férfiak nagyobb arányban gyakorolják szülõi szerepeiket, hiszen a gyermekgondozáshoz, gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások (a TGYÁS kivételével), férfiak által is igénybe vehetõek. A plafon fenntartása nemi alapú diszkrimináció.
- A munkanélküliség mai dinamikája alapján a kisgyermekeseket sújtó munkaerõpiaci diszkrimináció erõsödni fog, a munkahelyre való visszatérés, illetve az újbóli elhelyezkedés esélyei csökkennek. A jelenlegi visszatérést ösztönzõ támogatások (Start Plusz kártya, ÁFSZ programok) nem csökkentik a kisgyerekesekkel szembeni munkaerõpiaci elõítéleteket.
- A gyermekgondozást követõen visszatérõk elhelyezkedési esélyeit tovább rontja, hogy hiányoznak a gyermekintézmények, a lefedettség az ország területén messze elmarad az igényektõl (Az intézményi kapacitás jelenleg bölcsõdés korúak 10%-a számára elegendõ, és az óvodai férõhelyek száma is messze az igények alatt marad).
- A gyermekintézmények nyitva tartása nem alkalmazkodik a munkahelyen töltött idõ és a közlekedés idõtartamához, így a rugalmas munkavégzési formák terjedésére lenne szükség, ezek azonban hiányoznak a hazai álláskínálatból. A részmunkaidõs lehetõségek korlátozottak, a hazai bérszint mellett az elérhetõ kereset nem biztosítja a megélhetést.
- Mivel a munka- és a gyermek-elhelyezési lehetõségek hiányoznak, a GYED-en lévõk GYES-re mennek, ennek összege 28.500 Ft (-nyugdíjjárulék).
- A lakáshitellel rendelkezõ családok a vállalható törlesztõ részletek kalkulációjánál figyelembe veszik a fix bevételnek tekintett GYED-et. A kiesés veszélyeztetheti e családok lakhatását.
- Hiányzik a gyermekbarát infrastruktúra, lakókörnyezet, késik a kisgyermekeseket is érintõ akadálymentesítés, a tömegközlekedés számos helyen viszontagságos.
- A GYED lerövidítésével a kisgyermeket vállaló családok életkörülményei jelentõsen romlanak. A gyermeket nevelõk veszélyeztetettsége a családok és a társadalom mentálhigiénés állapotát rontja, s ellentmond az alkotmány 67. §-a (1) pontjának: „A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részérõl arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelõ testi, szellemi és erkölcsi fejlõdéséhez szükséges.”
Az intézkedés közvetett célja lehetne a nõk munkába állásának ösztönzése, hiszen a hosszú gyermekgondozási szabadság tartós inaktivitáshoz vezet. Ebben a formában, a jelenlegi körülmények közepette ugyanakkor a gyermekvállalási kedv további csökkenését eredményezi.
A GYED lerövidítése a közvélemény elé tárt formában összességében többet árt, mint amennyi megtakarítást eredményez. Kérjük, hogy a költségvetésbõl megtakarítható források meghatározásakor ezt mérlegeljék, s az intézkedés bevezetését halasszák el addig, amíg nem történnek intézkedések alábbi javaslataink megvalósítására. Javaslataink egy része nem jár kiadással. - Teljes, jó minõségû bölcsõdei és óvodai lefedettség (falun is), az önkormányzatok ösztönzése az uniós források igénybevételére
- A bölcsõdei férõhelyek után nyújtott állami normatíva emelése, mivel az önkormányzatok jelentõs része nem tudja hozzátenni a férõhelyek fenntartásához hiányzó kb. 1 millió forintot. Az óvodai normatíva felülvizsgálata.
- A gyermek-ellátás normatívájának szektor-semlegessé (állami-magán) tétele.
- A gyermekellátási költségek kerüljenek be a munkáltatók által adómentesen adható béren kívüli juttatások közé (Az üdülési csekkhez hasonló ellenõrzött módon, a szektor fehérítését is segítve).
- Legyen reális lehetõség magánbölcsõde és magánóvoda létrehozására. Ennek feltételei legyenek szigorúak, de megvalósíthatóak, ellentétben a jelenlegi szabályozás elõírásaival.
- A szülõi szabadságok rendszerének újragondolása: például a közösen nevelt gyermekek esetében az apák minimum 1 hónapos, kötelezõ szülõi szabadsága és egyéb alternatív megoldások kidolgozása. Addig is:
- A GYED plafonjának eltörlése
- Az apasági szabadság 2 hétre emelése.
- A közszolgáltatások igénybevételénél a nyugdíjasoknak járó kedvezmények bevezetése a nyugdíjalapú ellátások igénybevevõinek (GYES, GYET) is.
- A TGYÁS örökbefogadás esetén az apa és az anya által is igénybe vehetõ legyen. A szabályozás itt még nem EU-konform.
- A rugalmas munkaformák terjedésének ösztönzése (job share alkalmazásánál járulékkedvezmény).
- A START-PLUSZ kártya által biztosított kedvezmények járjanak a korábbi munkáltatónak is.
- A gyermekgondozási szabadságra távozó munkaköre csak határozott idejû munkaszerzõdéssel lehessen betölthetõ.
- Az Egyenlõ Bánásmód tv. szigorítása, bizonyított diszkrimináció esetén nagy összegû bírság kiszabhatóságának elõírása és a kártérítés EBH általi megállapításának lehetõsége a hátrányt szenvedõ számára.
Szakértelmünkkel állunk rendelkezésükre egy, a társadalmi célokat leginkább szolgáló koncepció kidolgozásához, elképzeléseik véleményezéséhez. Tisztelettel: Magyar Nõi Érdekérvényesítõ Szövetség (Nõi Érdek) – az Európai Nõi Lobbi (EWL) tagja Magyar Asszonyok Érdekszövetsége (MAÉSZ) Magyar Nõk Szövetsége (MNSZ) JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány - Keveházi Katalin Nõk a Médiában Egyesület - Kovács Edina Növekvõ Hold Alapítvány - Kocsisné Péterfy Hajnal Tudatos Életért Egyesület - Csiszér Éva Lépéselõny Közhasznú Egyesület – Karikás Beáta Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdõk Egyesülete - Mecsné Fullajtár Ildikó Patent Egyesület – Spronz Júlia REGINA Alapítvány – Pál Andrea MONA Alapítvány – Zentai Violetta FIONA - Fiatal Nõkért Alapítvány – Borbíró Fanni Nõk a Holnapért Alapítvány – Szabó Zsóka Nõk a Nõkért Együtt az Erõszak Ellen Egyesület – Tóth Györgyi Veszprémi Nõk Kerekasztala – Huszár Józsefné Júlia |
A weboldalt Rátonyi András készítette.