Úgy gondoljuk, hogy a magyar társadalomnak és a politikusoknak értesülniük kell arról, hogy vannak civil erők, amelyek ellenzik, hogy fasiszta jelszavakat skandáló csoportok melegeket vernek, hogy szélsőjobboldali erők a hagyományok ápolása mögé bújva félkatonai, megfélemlítő sereget toboroznak ismeretlen célokra, hogy politikai pártok nem határolódnak el mindettől egyértelműen, hogy a buzizás, a cigányozás, a nők alacsonyabbrendűként kezelése, a zsidózás „szalonképes” eleme a hétköznapi és a politikai beszédnek, hogy polgártársaink kisajátítják maguknak a nemzeti identitást és fenntartják maguknak az igazságtétel és az önbíráskodás jogát.