Nőjogi hírszüret - 2021. március

Nőjogi hírszüret - 2021. március

Nők elleni erőszak

Feljelentést tett Gáspár Evelin volt barátjával szemben, aki januári szakításuk óta üzenetekkel és személyesen zaklatja, valamint Facebook oldalán közzétette korábbi, privát beszélgetéseiket és titokban készített intim fotókat Evelinről. Evelinnek sok sortársa van a korosztályában: a NANE online erőszakról szóló kutatása szerint Magyarországon tízből legalább egy fiatal lányt zsaroltak már meg azzal, hogy privát információt, képet, videót posztolnak róla online, ha nemet mond valamilyen szexuális tevékenységre. A TV2-n azért sikerült az Evelinnel készült riportot a férfi műsorvezetőnek azzal az áldozathibáztató bölcsességgel zárni, hogy Evelin most ‘fontos példát mutat és erőt ad sok nőnek’, hogy ‘felelőtlenül legalábbis ilyen dolgokba ne bonyolódjon bele’.

Letartóztattak egy 23 éves férfit, aki a gyanú szerint március 7-én kábítószer fogyasztást követően egy hazafele tartó várandós nőt hátulról a nyakánál fogva megragadott, egy közeli szántóföldhöz vitte, halálosan megfenyegette, majd megerőszakolta. A nő próbált szabadulni, a dulakodás közben a férfi halántékon rúgta és ököllel ütötte az arcát, majd elmenekült. A támadó részben beismerte a tettét.

Lefogta, benyugtatózta, majd brutálisan megverte a 27 éves, Borsod megyei hatgyermekes nőt a párja, akit pár hónappal korábban, egy szórakozóhelyen ismert meg. Miután H. Orsolyának sikerült elmenekülnie a helyszínről, a közösségi médiában közzétette az arcáról készült fotókat, ahol jól látszanak a támadásból szerzett sérülések. Elmondása szerint Orosz Bernadett kiállásából merített erőt ahhoz, hogy ő is megossza a vele történteket. A férfi ellen azóta könnyű testi sértés miatt indítottak eljárást.

15 év után emeltek vádat egy férfi ellen, aki volt élettársát szentesi otthonából elrabolta és megölte, majd holttestét a Tiszába dobta. A nő még 2006 elején döntött úgy, hogy elhagyja a férfit, aki látszólag elfogadta a döntését, valójában azonban részletesen megtervezte a nő meggyilkolását és közös gyerekük felügyeleti jogának megszerzését. 2007-ben megtalálták a nő holttestét, az azonosítására azonban csak 2020-ban került sor. A férfit európai elfogatóparanccsal sikerült kézrekeríteni, a Fővárosi Főügyészség vele szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.

2019 júliusától kezdve rendszeresen zaklatta és fenyegette egy jánoshalmi férfi a volt élettársát, a Kiskunhalasi Járási Ügyészség pedig végre vádat emelt ellene A férfi időnként felbukkant volt élettársa házánál, ahol ordítozott, szidalmazta a nőt és veréssel fenyegette. Egy alkalommal úgy fogalmazott, hogy “megélezi a nagykést és megforgatja benne, ha meglátja valakivel”, később pedig otthonába is betört, fizikailag bántalmazta a sértettet és csak rendőri felszólításra hagyta el a nő házát, aki nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az ügyészség felfüggesztettet kért a támadóra és indítványozta pártfogó kirendelését.

Szőke László, a magyar kormánnyal szoros viszonyt ápoló Erdélyi Médiatér Egyesület tartalomigazgatója megosztott egy Facebook-posztot, melyben Parászka Boróka újságírónővel kapcsolatos kritikáját úgy fogalmazta meg, hogy “agyonverni sem érdemes, de megérdemelné.” Parászka ennek kapcsán megragadta az alkalmat, hogy felhívja a figyelmet az újságírónőket rendszeresen érő erőszakos fenyegetésekre. Szőke egy későbbi posztjában sem változtatott a személyeskedő hangnemen, a fizikai erőszakra való buzdításáért pedig nem kért bocsánatot.

2021 januárjában nyilvánosságra került, hogy Bálint Pétert, a Debreceni Egyetem korábbi dékánját egy zaklatási üggyel összefüggésben lévő etikai vizsgálat elmarasztalta, a hír hatására pedig tucatnyian jelentkeztek, hogy beszámoljanak a József Attila-díjas, állami érdemrenddel kitüntetett író válogatott zaklatásairól, amelyeket rendszerint a hatalmával visszaélve, beosztottakkal és tanítványokkal szemben követett el. Az áldozatok közül többen is kihangsúlyozták, hogy Bálint bántalmazó magatartásával mindenki tisztában volt az egyetemi környezetben, a felelősségrevonás helyett azonban inkább mindenki félrenézett.

Járókelők siettek a segítségére annak a nőnek, akit egy 26 éves férfi rángatott le a buszról a Kálvária téren március 27-én kora reggel. A férfi fogdosni kezdte, majd fizikai erőfölényét kihasználva szexuális erőszak eltűrésére próbálta kényszeríteni a sértettet. A Budapesti Rendőr-főkapitányság VIII. kerületi nyomozói a férfit szexuális erőszak bűntett megalapozott gyanúja miatt felelősségre vonták, a Fővárosi Főügyészség indítványozta a gyanúsított letartóztatását.

A Kaposvári Járási Ügyészség vádat emelt egy 27 éves férfi ellen, aki zaklatta és életveszélyesen megfenyegette a terhes exét. A vád szerint a férfi 2020 januárjában 1031 alkalommal hívta fel az anyaotthonban élő nőt, akit azzal fenyegetett, hogy megöli, és “kirugdossa belőle a gyereket”. A férfi egy alkalommal az anyaotthonba is betört, de szerencsére nem találta meg a sértettet az intézményben. Az eset komoly aggályokat vet fel az anyaotthonok biztonsági intézkedéseinek elégségességét illetően.

Jogerősen felmentették a bántalmazó férjét menekülés közben elgázoló nőt. Az eset 2017 decemberében történt, amikor a férfi — aki már hosszú ideje bántalmazta a feleségét — a földre lökte és fojtogatni kezdte a nőt. A nőnek sikerült kiszabadulnia, ezután autóval próbált elmenekülni otthonról. A továbbra is agresszívan viselkedő férfi utána rohant, és a guruló autó elé lépett. Amikor a nő észlelte a gázolást, segítséget hívott, de a férfi belehalt a sérüléseibe.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a Klubrádióban elmondta, hogy a 2020-as, a koronavírus okán életbe léptetett vészhelyzet idején 44 százalékkal nőtt az elrendelt távoltartási végzések száma. A képviselő azt is kiemelte, hogy a Belügyminisztérium nyilvánosan elérhető, a regisztrált (hatóságok látókörébe kerülő és általuk akként felismert) kapcsolati erőszak esetek száma pedig 65%-al magasabb volt 2020-ban, mint 2019-ben. . Ez azt jelenti, hogy bár a távoltartások száma nőtt, még mindig nem elégszer kerül alkalmazásra ahhoz képest, hogy a kijárási korlátozások időszakában mennyivel több eset kerül a hatóság látókörébe.

Egy friss WHO-jelentés szerint világszerte közel minden harmadik nő szenved el az élete során fizikai erőszakot partnere részéről, és/vagy szexuális erőszakot partner vagy más férfi részéről. Globális viszonylatban Európában (16–31%) valamivel jobb a helyzet, mint a szegényebb régiókban, Afrikában, Óceániában, és Dél-Ázsiában (33–51%). A kutatók felhívják a figyelmet rá, hogy ez szerény becslés, ugyanis a magas látenciából (a hatóságok látókörébe, statisztikákba nem kerülő esetek magas számából) és a témát övező tabukból adódóan a valós számok mindenütt jóval magasabbak lehetnek. A jelentés kapcsán az ENSZ munkatársa, Phumzile Mlambo-Ngcuka megerősítette, hogy a karantén-időszakban nőtt az erőszak-esetek száma, hiszen sokan össze vannak zárva a bántalmazójukkal, és a segítségkérés, illetve segítségnyújtás is nehezebben megoldható.

Nemi egyenlőtlenség

Összegző cikket közölt nőnap alkalmából a Mérce, amelyben Juhász Vanessza áttekinti, hogy az elmúlt egy évben hogyan súlyosbította a pandémia a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségeket Magyarországon.

“Egy Lépéssel Közelebb” címmel kampányt indított az egyenlő bérekért az Amnesty International. A kezdeményezés célja, hogy láthatóvá tegye a nők és férfiak közötti bérszakadékot, és hosszabb távon hozzájáruljon annak felszámolásához. Reprezentatív közvéleménykutatásuk szerint a magyarok több, mint kétharmada tudatában van, hogy előfordul Magyarországon is a nők alacsonyabb bérezése ugyanazért a munkáért, amiért férfi munkatársaik több fizetést kapnak. A kampányhoz több önkormányzat és cég is csatlakozott, akik vállalták, hogy áttekintik saját gyakorlataikat is az egyenlő bérezés szempontjából. A II. kerületi polgármester által ennek keretében közzétett adatok szerint a hivatal vezetőségében a nők átlagosan 8.8%-kal keresnek kevesebbet az ugyanabban a pozícióban dolgozó férfiaknál.

Aláírás-gyűjtést indított Ladies Health Organisation néven három magyar gimnazista lány a menstruációval kapcsolatos tisztasági termékek ÁFA-kulcsának csökkentéséért. A petíciót, hogy olcsóbbak, és így többek számára hozzáférhetőek legyenek ezek a termékek, itt lehet aláírni.

Megjelent a davosi Világgazdasági Fórum 2021-es jelentése a nemek közötti egyenlőségről. A kutatás megállapította, hogy a járvány miatt a tavalyihoz képest jelentősen nőtt az egyenlőtlenségek mértéke. A szervezet által összeállított globális ranglistán Magyarország a 99. helyen áll — szemben a 2006-os eredménnyel, amikor még az 55. helyen voltunk.

Révész Attila, a Kisvárda FC igazgatója az MTVA sportműsorában dicsekedett azzal, hogy a focisták feleségei és barátnői megalázó elbeszélgetéseken kénytelenek részt venni, ahol rajtuk kérik számon a sportolók teljesítményét. Révész szerint a focistákat nem szabad házimunkával terhelni, ahogy az sem várható el tőlük, hogy éjszaka felkeljenek a gyerekeikhez. Azt is elmondta, hogy “voltak olyan diszkrét kérdések, amelyekre [a nők] szájukat elhúzva válaszoltak”, de végül mindannyian belátták, hogy a férfiak legfontosabb feladata az, hogy jó teljesítményt nyújtsanak a pályán.

Nemzetközi

Törökország hivatalos közleményben jelentette be, hogy kilép az Isztambuli egyezményből. Bár 10 éve az elsők között írták alá a dokumentumot, a kormány egy éve pedzegette a lépést. Akkor is, és most is többezer nő fejezte ki tiltakozását az utcára vonulva, felhívva a figyelmet az Egyezményben előírtak szükségességére és megemlékezve a kapcsolati és családon belüli erőszak és az állam tétlensége következtében meggyilkolt évi 300 nőtársukról. A konzervatív kormánypárt szerint az Isztambuli Egyezmény aláássa a család fogalmát — ez az indok kísértetiesen hasonlít arra, amivel a magyar kormány magyarázta tavaly az Egyezmény ratifikációjának elutasítását. A PATENT Egyesület kommentárja a magyar helyzetről itt olvasható.

Óriási tüntetéseket váltott ki Nagy-Britanniában egy 33 éves nő meggyilkolása: Sarah Everard egy baráti vacsora után hazafelé sétálva tűnt el, a holttestét napokkal később találták meg Londontól 120 km-re. A gyilkossággal egy korábban rendőrként dolgozó férfit gyanúsítanak, aki korábban diplomatákat és politikusokat őrzött. Wayne Couzens a gyilkosság előtt pár nappal szeméremsértést követett el egy gyorsétteremben, de semmilyen eljárás nem indult ellene. Az esetet követően nők tömegei kezdték el megosztani a saját történeteiket arról, hogy mennyire nem érzik magukat biztonságban az utcán. A Reclaim These Streets (kb: szerezzük vissza az utcáinkat) nevű szervezet Our Streets Now (kb: a mi utcáink most) kampányt indított, hogy fellépjenek a szexuális jellegű, gyakran különösen erőszakos utcai zaklatások ellen.

Az ENSZ nők helyzetével foglakozó szervezete brit képviseletének felmérése szerint az országban a 18–24 év közötti nők 97%-a élt már át utcai zaklatást. A probléma világszerte jelen van. Egy több éve folyó internetes gondolatkísérlet-trend [angol nyelvű link] arról kérdezi a nőket, hogy mit csinálnának, ha 24 órára minden férfi eltűnne a Földről. A szomorú válasz átütő többségben a világ minden tájáról azt visszhangozza, hogy egész egyszerűen sétálnának a köztereken, kihasználva, hogy végre egyszer szabadon, félelem nélkül használhatnák azokat. Magyar történeteket például itt olvashattok (az oldalon kommentben név nélkül meg is oszthatjátok tapasztalataitokat).

Nyolc embert lőtt agyon három atlantai masszázsszalonban egy 21 éves férfi. Az áldozatok között két férfi és hat ázsiai származású nő volt, ezért sokan — köztük Joe Biden és Kamala Harris is — rasszista indíttatású gyűlölet-bűncselekményként értelmezték az esetet. Ugyanakkor az elkövető, Robert Aaron Long kihallgatása után a nyomozók megállapították, hogy a “szexfüggő” férfi valószínűleg korábban is járt a szalonokban, az ott dolgozó nőkre pedig “kísértésként” tekintett, és egy “rossz napján” csak meg akarta szüntetni a “csábítás” forrását. Így egyértelmű, hogy valóban gyűlölet-bűncselekményről van szó, de a gyűlölet alapja nem az áldozatok etnikai hovatartozása volt, hanem a nemük, női voltuk.

PATENT hírek

Sikerrel zárult a PATENT és a NANE közös adománygyűjtő kampánya: az öthetes gyűjtés során 1.076.000 forint támogatást kaptunk az iskolai erőszak-megelőző programjaink megvalósítására és új foglalkozásvezető aktivisták felkészítésére. A projektről itt és itt olvashattok bővebben.

Nőnapon ünnepelte egyéves évfordulóját a bántalmazott nők jogi költségeinek támogatására létrehozott Nőjogi Persely. Az elmúlt időszakban 11 alkalommal nyújtottunk támogatást az érintetteknek — erről bővebben is beszámoltunk a Partizán nőnapi adásában. A Nőjogi Perselyt a ti támogatásaitokból tartjuk fenn: az adományhonlapunkon egyszeri vagy rendszeres adománnyal segíthetitek a kezdeményezést. Ugyanitt érintettek jelentkezését is várjuk, amennyiben anyagi támogatásra van szükségük a jogaik érvényesítéséért folytatott küzdelem folyamán.

A sütik megkönnyítik a weblodal használatát. Szolgáltatásaink használatával Ön engedélyezi számunkra, hogy sütiket használjunk.
Részletek Ok