Miért nem röviden reprodukciós jogok a szexuális és reproduktív egészség és jogok?

Miért nem röviden reprodukciós jogok a szexuális és reproduktív egészség és jogok?

Mert a rövid változat nem adná pontos leírását a szexuális és reprodukciós egészségnek és a védelmüket biztosító jogoknak, mely állapotok egymást kölcsönösen kiegészítik, noha egymással fel nem cserélhetők. Új keletű fogalomról van szó, a kilencvenes évek közepétől került bevezetésre az ENSZ által szervezett két történelmi jelentőségű konferencián, illetve ezek dokumentumaiban. A hosszú elnevezést az angol szaknyelv ezért ha lehetséges rövidített alakban használja (SRHR). A magyar nyelvhasználatban is érdemes lenne bevezetni egy közmegegyezésre épülő, az eredeti jelentést el nem maszatoló, rövidebb változatot. Mivel a magyarban még nem kellőképpen közismert a fogalom, a honlapunk nyitóoldalán ezért mi is az olvasóbarát, azaz rövidebb, reprodukciós jogok elnevezést használtuk. Ezzel együtt a kifejtésben és a későbbi említésekkor már a hosszabb, pontosabb változatot alkalmaztuk.

Az első látásra esetleg érdektelen szakzsargonnak és szörszálhasogatásnak tűnő elnevezés tudatosítása nagyon is fontos politikai horderővel bír a nők emberi jogait, és nem utolsósorban, hétköznapi életét tekintve. Gondoljunk csak bele, ezen jogok közé olyan alapvető kérdések is beletartoznak mint például, hogy a partnerek szabadon és felelősségteljesen dönthessenek gyerekeik számát, elhelyezését, tervezését illetően, valamint ismeretekhez és erőforrásokhoz is juthassanak elképzeléseik megvalósítása érdekében. Más szóval népesedéspolitikai kérdésről is van szó, melyet különféleképpen szokás megideologizálni. Az emberi jogi dimenzió ezért nélkülözhetetlen viszonyítási pont az állami közpolitikák kritikus vizsgálata során.

A Patent Egyesület 2006-os alapításakor kizárólag a nők elleni erőszak témájával foglalkozott. A reprodukciós jogok program 2011-ben indult, mikor az új alaptörvénybe bekerült a magzati élet védelméről szóló mondat. Az alaptörvény vonatkozó cikke ellen a női jogvédő szervezetek azonnal tiltakoztak, mert ebben az abortusz szigorításának első momentumát vélték felfedezni. Egyesületünk a későbbiekben közvélemény-kutatást, kampányt és tudományos konferenciát is szentelt a témának. A reprodukciós jogok azonban a jelenlegi várandósgondozásban és a szülészeti ellátásban sincsenek kellőképp tematizálva. Véleményünk szerint a szülés minősége akkor fog megváltozni, amikor a nők hallatni fogják a hangjukat a szülésük során tapasztalt nem megfelelő bánásmód ellen. Mindezekből kirajzolódik, hogy a reprodukciós jogi programunk lényegi törekvése az, hogy a nők őrizzék meg, vagy szerezzék vissza saját testük feletti döntés jogát. Amennyiben behatóbban érdekelnek a reprodukciós jogok ITT nézd meg Patent Egyesület vezető jogászának, Dr. Spronz Júliának Geréb Ágnes ügy kapcsán adott nyilatkozatát arról, hogy mivel magyarázható Geréb Ágnes hazai és nemzetközi viszonylatban is példátlan meghurcolása?

A sütik megkönnyítik a weblodal használatát. Szolgáltatásaink használatával Ön engedélyezi számunkra, hogy sütiket használjunk.
Részletek Ok