Évekig nem mert kilépni a kapcsolatából, de végül elszánta magát és kihasználva, hogy a rendőrség elvezette erőszakos partnerét, elköltözött a közös lakásból. Magával vitte a kislányát is, akit bejelentett az új lakásba. Ez volt az a hiba, amit aztán a gyerek elhelyezésért folyó perben felróttak neki, mondván, hogy el akarta lopni a kislányt. A bíróság a gyerek apjának erőszakos viselkedését is sajátosan látta: szerintük a férfinak azért kellett néha agresszívan viselkednie, hogy „egyben tartsa a családot”. A döntésnél azt sem vették figyelembe, hogy férfi ellen büntetőeljárás zajlik zaklatás, kiskorú veszélyeztetése és testi sértés miatt. A gyereket az apának ítélték, jelenleg egy hetet az egyik, egy hetet a másik szülőnél tölt. Apjától elmondása szerint fél.

Noémi egy a Patent Jogvédő Egyesület ügyfelei közül. Spronz Júlia, az egyesület vezető ügyvédje szerint tömegével fordulnak elő az övéhez hasonló, „szakmai hibáktól hemzsegő” eljárások. Egy másik ügyfelüket jogerősen egy év felfüggesztett börtönre ítélték, mert nem engedte, hogy az őt korábban bántalmazó volt partnere találkozzon a közös gyerekükkel.

- Az ügyfelünk elmondta, hogy a férfi részegen jött a láthatásra, ezért nem merte odaadni a gyereket. Mire az apa szerzett három tanút, akik elmondták, hogy a májzsugorban szenvedő férfi soha egy kortyot sem ivott - mondja Spronz Júlia. Hozzáteszi: 2005 óta lehet büntetőfeljelentést tenni a kapcsolattartást akadályozó volt partnerrel szemben, azóta nem egy esetben szabtak ki felfüggesztett börtönt olyan anyákra, akik nem engedték gyerekeiket erőszakos volt partnereikhez. Van olyan ügyfelük is, akinek volt férje négy évre eltűnt, majd láthatást követelt, de kamasz gyerekei nem akartak találkozni vele. Az anyát kezdték el bírságolni, mert nem tudta rávenni a gyerekeket a találkozóra. Végül a bíróság is úgy döntött, hogy a férfi erőszakos viselkedése miatt nem találkozhat a gyerekekkel, de a közel 100 ezer forintos bírságot a nő nem kapta vissza.

Spronz Júlia szerint nem igaz, hogy a bíróságok elfogultak az anyákkal és ezért szinte mindig nekik ítélik a gyerekeket. A esetek kilencven százalékában ugyanis azért kerül az anyához a gyerek, mert a szülők közösen ezt kérik. Egy nemrég lezárult kutatás szerint, ha a szülők nem tudnak megegyezni, akkor hatvan százalékban az anyának és negyvenben az apának ítélik a gyereket.
Stratégiai pereskedéssel folytatódik az ügy

A Patent Egyesület a szerintük szakmaiatlan, hanyag és elfogult eljárások miatt úgy döntött, hogy úgynevezett stratégiai pereskedési programot indítanak. Ennek lényege, hogy kártérítési pereket, büntető-, fegyelmi-, etikai eljárásokat kezdeményeznek többek között rendőrök, ügyészek, bírók, szakértők és gyámhivatali munkatársak ellen, akik szerintük nem jártak el kellő körültekintéssel a családon belüli  erőszakkal kapcsolatos ügyekben.

- Az Egyesült Államokban is akkor kezdték komolyan venni ezeket az ügyeket, amikor az érintettek kártérítési pereket indítottak - teszi hozzá Kuszing Gábor, az egyesület munkatársa. Meglepő, de a szervezet 15 éves tapasztalata szerint a rendőrség a legnyitottabb a hatóságok közül, egyre ritkábban hangzik el tőlük például a korábban sokszor idézett „akkor intézkedünk, ha majd vér folyik” kijelentés. Ezzel szemben Spronz Júlia elmondása szerint a gyerekelhelyezési ügyek mellett komoly gondot okoz a bűncselekmények minősítése.

- Egyik ügyfelünket nyolcszor szúrta meg egy nagyollóval a férje, ami az ügyészség szerint könnyű testi sértés volt, akárcsak annak a terhes nőnek a bántalmazása, ahol a partnere ügyelt arra, hogy a hasát ne rúgja meg - fogalmaz

Emberölés kísérlete helyett könnyű testi sértésnek minősítették azt az esetet is, amikor egy nőt partnere belelökött a kádba, majd utána dobott egy sokkolót. Két év múlva ugyanez a nő láthatásra vitte közös gyereküket a férfihoz, aki akkor már csak a volt partnere volt. A férfi megölte. - Ennek az esetnek igenis vannak felelősei, a nő rokonaival most a kártérítésért harcolunk - fűzi hozzá az ügyvéd.

A jogvédők hangsúlyozzák: a stratégiai pereskedéssel nem a hatóságok bosszantása a céljuk, hanem az, ami közös érdekük, hogy jobban, körültekintőbben járjanak el. Már csak azért is, mert csak a Patent Egyesülethez heti 4-5 bántalmazott nő fordul.

forrás: Népszabadság