A PATENT Egyesület és a NANE Egyesület kiadásában megjelent szakmai módszertani útmutató a párkapcsolati erőszak területén dolgozó szakemberek közreműködésével és ilyen szakemberek számára jött létre – célja, hogy meghonosítsa a nemzetközi jó gyakorlatokat.
A nők elleni erőszakkal szembeni hatékony fellépés nem pusztán a nemzeti stratégia kiemelt területe, Magyarországra egyre nagyobb nemzetközi nyomás is nehezedik az emberi jogi alapú, hatékony jogi szabályozás megalkotására. Az ENSZ főtitkára szerint a nők elleni erőszakkal szembeni hatékony fellépéshez elengedhetetlenek az egyértelmű politikák és jogi normák, melyek az erőszakot büntetni rendelik, az erős végrehajtó mechanizmusok, a jogalkalmazói kar, többféle szakma bevonása, továbbá a szoros együttműködés helyi nőcsoportokkal, civil szervezetekkel, kutatókkal és szakemberekkel, valamint magukkal a nőkkel.
2012. május 9. 18:00-21:00
Műhelyfoglalkozás arról, hogyan beszéljünk gyerekekkel és fiatalokkal a szexualitás személyes, kapcsolati, emberi jogi vonatkozásairól: a személyesről és nemcsak a biológiáról, a párkapcsolatról és nemcsak szexuális technikákról, az emberi jogokról és nem a bűnről. Milyen szélesebb társadalmi kontextusba helyezhető a szexuális nevelés, hogyan vezet a nők hátrányos helyzete szexuális erőszakhoz, nem kívánt terhességhez, abortuszhoz?
A szexuális erőszak áldozatai számára segítséget nyújtó KERET Koalíció („Koalíció a szexuális Erőszak Ellen a Túlélőkért”) – amely 2010-ben alakult meg magyarországi civil jogvédő szervezetekből: Amnesty International Magyarország, MONA Alapítvány, NANE Egyesület, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, PATENT Egyesület – üdvözli a Fővárosi Törvényszék jogerős határozatát, mellyel Damu Rolandot erőszakos közösülés, testi sértés kísérlete és két rendbeli személyi szabadság megsértése miatt bűnösnek találta.
Mint minden, a párkapcsolati erőszakról szóló, nagy nyilvánosság előtt zajló bírósági eljárásnak, ennek is komoly hatása van a jelenség társadalmi megítélésére: jelen esetben azt az üzenetet közvetíti, hogy a nők elleni erőszak bűncselekmény, amelynek büntetése több évi börtönbüntetés.
Magyarországon az elmúlt években több szexuális erőszakot érintő eset is a nyilvánosság elé került, melyek mindegyikében megfigyelhető volt a szexuális visszaéléseket övező tévhitek és előítéletek hangoztatása, valamint a sértett szavahihetőségének megkérdőjelezése a védelem részéről. Célunk e szórólappal, hogy tudományos kutatásokra hivatkozva megcáfoljuk az ezekben az ügyekben szokásos vádlotti állítások igazságtartalmát.
A Patent Egyesület demonstrációt szervez a Damu-per másodfokú ítélethirdetése kapcsán 2012. március 20-án, kedden 13.00-tól a Fővárosi Törvényszék (1055 Budapest, Markó utca 27. szám) előtti területen.
A Patent Egyesület szerint a törvény nem nyújt megfelelő védelmet a szexuális erőszak áldozatai számára. Az eljárás során megnyilvánuló áldozathibáztató gyakorlat, a sértett személyét támadó gátlástalan védői perstratégia pedig testileg-lelkileg meggyötri azt a kevés nőt, aki a hatóságokhoz fordul, és elrettenti a többi áldozatot – mindennek szomorú aktualitást ad a most zajló Damu-per.
Ennek a csoportnak első sorban az a célja, hogy csökkentse a szexuális erőszak túlélőinek elszigeteltségét azáltal, hogy segíti a más túlélőkkel való kapcsolataik kialakítását. Emellett a csoport a tagok aktív részvételére épül, nem előre meghatározott tematika szerint halad, így lehetőség nyílik a tagok által felhozott személyes témák feldolgozására.
Van bíró, aki szerint az apa azért üthet, hogy egyben tartsa a családot. A családon belüli erőszakot érintő eljárások egy részét kifogásolja a Patent Egyesület.
- Négy éve tart a rémálom. A gyerekem apjáról, aki csendes, udvarias, senki nem tudja elképzelni, hogy milyen erőszakossá válik a négy fal között - meséli Noémi, akinek sem a nevét, sem a fotóját nem közölhetjük. Azért is óvatos, mert korábban megjárta a hatóságokkal.
Ebben az évben 44 nőt ölt meg a partnere vagy volt partnere Magyarországon, vagyis majdnem minden hétre jut egy ilyen haláleset. A partnerük vagy volt partnerük által fizikailag bántalmazott nők száma becslések szerint közel félmillió.
Papadimitriu Athina és Spronz Júlia a TV2 Mokkában -
Papadimitriu Athina 12 éven keresztül állta a pofonokat, amik sokszor a gyermeke szeme láttára csattantak el, és csupán három évvel ezelőtt döntött úgy, hogy elég. A színésznő a Mokkában beszélt arról, az első pofontól kezdve ez sorozatossá válik. Szerinte nagyon nehéz bizonyítani a családon belüli erőszakot, mert az ilyen férfiak általában kifelé nagyon kedvesek. Athina azt is elmondta, ha visszapörgethetné az időt, nem tűrné 12 évig a bántalmazásokat.
2011.05.05. Patent Egyesület
A nők jogainak védelmével foglalkozó Patent Egyesület felháborodással fogadja a kormány által beharangozott abortuszellenes kampányt, mely a nők lelkiismeretére hatva, bűntudatkeltéssel agitál az abortuszok ellen. „Soltész Miklós államtitkár világossá tette, hogy a kormány e téren Lengyelországot tekinti követendő példának, ahol Európa egyik legszigorúbb szabályozása van életben” – fogalmazza meg a politikai realitásokat Spronz Júlia, a Patent Egyesület vezető jogásza. „Ezzel a kormány szembe helyezkedik a magyar lakosság 71%-ának akaratával, akik nem akarják a jelenlegi szabályozás szigorítását.”
A Patent Egyesület és a Társaság a Szabadságjogokért közös sajtóközleménye
2011. 03. 31.
Március elején Orbán Viktor miniszterelnök a TV2 Tények c. műsorának azt nyilatkozta, hogy “az európai hagyományoknak megfelelő megfogalmazást” sikerült találni arra, hogy az alkotmány miként utaljon a magzatra, amely “nem teszi szükségessé, hogy a ma hatályban lévő magzatvédelmi törvényt meg kelljen változtatni”. A Patent Egyesület levelére válaszolva március közepén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes világossá tette, hogy céljuk a törvény megváltoztatása.
A Patent Egyesület a múlt héten levélben kereste meg az összes országgyűlési képviselőt, hogy tájékoztassa őket arról, hogy az alkotmány szövege minden valószínűség szerint abortuszszigorításhoz fog vezetni. Kizárólag kormánypárti politikusok válaszoltak a mai napig, köztük Semjén Zsolt, Szájer József és Orbán Viktor. A válaszokból kiderül, hogy nem világos előttük az abortuszszigorítás veszélye.
Szájer József csak annyit írt, hogy a szöveg nem fog szigorításhoz vezetni, azonban nem indokolta, hogy ezt hogy képzeli el. Semjén Zsolt elismételte korábban ismertté vált véleményét, hogy az alkotmánynak a fogantatástól kell védenie az életet, és hogy az abortuszszigorításra majd csak később kerülhet sor, ha meggyőzik erről az embereket. Ugyanakkor nem reagált arra, amit a szakértők vetettek fel, hogy mi fogja megakadályozni bármelyik arra jogosult állampolgárt, hogy azonnal az Alkotmánybírósághoz forduljon, hogy az mondja ki a jelenlegi abortuszszabályozás alkotmányellenességét, és kötelezze az országgyűlést az abortusz betiltására vagy szigorítására.
Magyar és nemzetközi jogi szakértők szerint is biztosra vehető az abortuszszigorítás, ha az alkotmányba a jelenleg javasolt magzatvédelmi klauzula kerül bele.
Nagy bizonyossággal az abortusz szigorításához fog vezetni, ha az alkotmány tartalmazza, hogy a magzati életet a fogantatástól kezdődően kell védeni a Patent Egyesület szerint. „Bár a kormánypártok hangoztatják, hogy nem szándékuk a szigorítás, ha az életet a fogantatástól védik, az szigorítást jelent, mert a jelenlegi tövény a tizenkettedik hétig engedi az abortuszt, vagyis addig nem abszolút a magzat védelme" – mondta Spronz Júlia a Patent Egyesület egyik jogásza. „Ha az alkotmány szerint a fogantatástól kell védeni az életet, az Alkotmánybíróság a legnagyobb valószínűség szerint alkotmányellenesnek fogja ítélni a mostani törvényt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem az országgyűlés, hanem majd az Alkotmánybíróság dönt arról, kell-e szigorítani az abortusztörvényt" – tette hozzá.
Változatlanul abortuszszigorítástól tartanak a jogvédők
A PATENT Egyesület a múlt héten levélben kereste meg az országgyűlési képviselőket a FIDESZ-KDNP alkotmánytervezete kapcsán, melyben kifejtette, hogy a tervezett magzatvédelmi rendelkezés továbbra is lehetőséget biztosít a hatályos abortusztörvény szigorítására.
Megelégedéssel nyugtázzuk a kormánypártok azon nyilatkozatát, hogy nem kívánják szigorítani az abortusz jelenlegi szabályozását. Aggódva állapítjuk meg ugyanakkor, hogy szándékuknak ellentmond saját cselekedetük, amennyiben engedve a kereszténydemokrata nyomásnak alkotmányba foglalják a magzati élet védelmét.
A nők elleni erőszak és diszkrimináció bármely formája ellen az áldozatot védelem illeti meg. Ez minden nő emberi joga.
Miért veszélyes a mediáció a családon belüli erôszak kezelésében?
Hová fordulhatnak az áldozatok?
Mit tehet Ön, ha családon belüli erôszak áldozatává válik?
Tisztelt Dr. Orbán Viktor Miniszterelnök Úr!
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség nevében gratulálunk a kormányalakításhoz. A kormányprogramban hirdetett nemzeti együttműködés megvalósulásához elengedhetetlennek tartjuk a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség következetes kormányzati képviseletét. Ez ügyben keressük meg jelen levelünkkel.
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség először rendez február 14.-én (vasárnap) Magyarországon "Vdayt", amivel a nők elleni erőszakra hívja fel a figyelmet. A szerelmesek Bálint napján ünnepelnek, de a szerelem gyakran csap át párkapcsolati erőszakba, ami nem egyszer a lány életével végződik, mint azt az elmúlt hónapok sajnálatos, brutális gyilkosságai is bizonyítják, melyben volt barátok végezték ki volt barátnőjüket. Alábbi kisfilmünkkel az erőszak ellen, a nők mellett állunk ki.
Sérti a nők és a gyerekek emberi jogait az új Ptk. több rendelkezése.
Alulírott női jogi civil szervezetek úgy véljük, a tegnap elfogadott új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) számos ponton súlyosan sérti a nők és a gyerekek emberi jogait.
Szentesíti a gyerekházasságot. A most bevezetett új szabályozás szerint az engedély nélkül, tizenhat éven aluli fiatalkorúval kötött házasság a fiatalkorú nagykorúvá válása után visszamenőleg érvényessé válik, ha az érintett nem támadja meg fél évig. Ez a szabály lényegében tizennégy évre szállítja le a házasságkötés alsó korhatárát, és a házasság fennmaradását, nem pedig megszűnését teszi főszabállyá. Az ENSZ többször felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a korábban érvényes, korengedéllyel kötött házasság intézményét. Most már engedély sem fog kelleni. Ez súlyosan veszélyezteti azokat a fiatal lányokat, akiket családjuk házasságba kényszerít, vagy elad, vagy akiket kényszerrel vagy csalással prostituálttá tesznek. Emellett a korai gyermekvállalás igen káros következményekkel van mind a fiatal anya, mind a születendő gyermek egészségére, valamint erősen korlátozza a gyermekkorú házasokat a megfelelő továbbtanulás és munkavállalás terén.
„Lefejezte 19 éves barátnőjét az egykori gárdista”
„Volt élettársát gyanúsítja a rendőrség azzal, hogy késsel megölte a békéscsabai házuk udvarán holtan talált 18 éves lányt”
„Megerőszakolta a középiskolás lányt az elutasított udvarló”
Három hír a közelmúltból. Egyben három olyan eset, melyet a rendőrség a jövőben sem tudna megelőzni távoltartás elrendelésével, az újonnan elfogadott törvény ugyanis kizárja a védett személyi körből a barátot, barátnőt, udvarlót, volt élettársat és volt jegyest. Nem ez az egyetlen baj azonban az alkotmánybírósági döntést követően módosított jogszabállyal.
Az Alkotmánybíróságnak való megfelelési kényszer a jelek szerint háttérbe szorította a szakmaiság, az alkalmazhatóság és az emberi jogi megközelítés kritériumait.
A MAGYAR NÕI ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÕ SZÖVETSÉG ÁLLÁSPONTJA A BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLATRÓL SZÓLÓ T/8847. SZ. TÖRVÉNYJAVASLATBAN SZABÁLYOZÁSRA KERÜLÕ KÜLÖN NEMÛ ÉLETTÁRSAK NYILVÁNTARTÁSÁRÓL
2009. március. 09.
A Magyar Nõi Érdekérvényesítõ Szövetség (Nõi Érdek) úgy értékeli, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat elõrelépést hoz az azonos nemû párok jogegyenlõsége megteremtése felé, ugyanakkor nem nyújt kielégítõ megoldást a külön nemû partnerek élettársi kapcsolata rendezése terén.
Budapest, 2009. 01. 23.
A cikk eredetileg a Népszabadság Online-on jelent meg
Herczog Mária cikkében (Mitõl szûnik az erõszak? , január 5.) két tematikus vonulat különböztethetõ meg. Az egyik szakmai vélemény a múlt év végén elfogadott, majd az Alkotmánybírósághoz elõzetes normakontrollra megküldött távoltartási törvényrõl, illetve az azzal kapcsolatos társadalmi és szakmai tennivalókról. A másik a családon belüli erõszakkal foglalkozó nõszervezetek álláspontjának, pontosabban magatartásának, még pontosabban kritikus voltának bírálata. A cikk elején még azt gondolhatná az olvasó, csak a cikk apropója lenne az, hogy a civil szervezeteknek a törvény elfogadása kapcsán tett nyilatkozatai úgymond "tele vannak tárgyi tévedésekkel - és sértõdöttséggel".
Budapest, 2008. 12. 17.
Alulírott nõi jogi szervezetek elhibázottnak tartjuk a 2008. december 15-én elfogadott „A hozzátartozók közötti erõszak miatt alkalmazható távoltartásról” elnevezésû törvényt.
Az új törvény a jelenleg hatályoshoz hasonlóan továbbra sem védi a partnerkapcsolati erõszak áldozatait, és nem mondja ki az elkövetõk felelõsségét, mi több, tovább rontja a fennálló helyzetet:
2007. augusztus 10.
Harminckilencedik ülésszak
2007. július 23. - augusztus 10.
1. A Bizottság 2007. július 31-i 801. és 802. ülésein (ld. a CEDAW/C/SR.801(A) és 802(A) jelű dokumentumokat) megvizsgálta Magyarország hatodik időszakos jelentését (CEDAW/C/HUN/6). A Bizottság által felvetett témákat és kérdéseket a CEDAW/C/HUN/Q/6 jelű dokumentum tartalmazza, míg a kormány válaszai a CEDAW/C/HUN/Q/6/Add.1 jelű dokumentumban találhatóak.
Bevezetés
2. A Bizottság nagyra értékeli a Részes Állam hatodik időszakos jelentését, amelyet a Bizottságnak a jelentés elkészítésére vonatkozó ajánlásait követve állítottak össze. A Bizottság kifejezi elismerését a Részes Államnak a Bizottság előkészítő munkacsoportja által felvetett kérdésekre adott írásbeli válaszért, valamint az Egyezmény magyarországi megvalósításának legfrissebb fejleményeit részletesen tárgyaló előadásért és az ehhez kapcsolódó írásbeli információért.
Budapest, 2007. augusztus 30.
Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség
Európai Roma Jogok Központja
Az állam megmérettetése az ENSZ nőjogi bizottsága előtt
SAJTÓKÖZLEMÉNY
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) és az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) szerint az ENSZ nőjogi bizottsága (CEDAW Bizottság) e két szervezet árnyékjelentésével összhangban fogalmazta meg ajánlásait a nők diszkriminációjának felszámolására Magyarországon. A 20 konkrét ajánlást a napokban tette közzé a CEDAW Bizottság azt követően, hogy július 30-án meghallgatta e két civil szervezet munkatársait és július 31-én a magyar kormány képviselőit New Yorkban. Az ENSZ ajánlások szisztematikusan reflektálnak a két civil szervezet árnyékjelentésében feltárt, a magyar nőket érő diszkriminációra és az általuk felvetett problémákra.
2007. május 25.
A nemi hovatartozáson alapuló diszkrimináció megelőzése és megszüntetése nem szerepel előkelő helyen a Magyar Kormány napirendjén, bár az ENSZ CEDAW Bizottsága számára benyújtott VI. Időszaki Kormányzati Jelentés ezt a benyomást kelti.
A valóságban ezzel szemben alig állnak rendelkezésre a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét szolgáló intézmények, elvétve találkozunk a nők és a férfiak egyenlőségét célzó közpolitikai intézkedésekkel, ezeket, s a ritkán, ad-hoc jelleggel kezdeményezett célzott programokat is jobbára e speciális területen tevékenykedő civil szervezetek bevonása nélkül valósítják meg. Összességében a végrehajtott intézkedések általában formálisak, felszínes jellegűek, azt érzékeltetve, hogy pusztán a látszat fenntartását szolgálják.
Tisztelt Minisztérium!
A megküldött előterjesztés kapcsán előrebocsátjuk, hogy szervezeteink tevékenységi köréből következően kizárólag a zaklatást újonnan bevezető, a Büntető Törvénykönyv tervezett 176/A. §-ának véleményezésére térünk ki, az egyéb javaslatok kívül esnek profilunkon.
Mindenek előtt üdvözöljük a Minisztérium előterjesztését, mely végre bűncselekményként szabályozná a zaklató tevékenységet, módosítva korábbi álláspontján, mely legfeljebb szabálysértésként kívánta kodifikálni azt. Ahogy arra a minisztériumi előterjesztés is többször hivatkozik, a zaklatás rendkívül elterjedt jelenség. Tűrhetetlen az a mind a mai napig fennálló helyzet, mely emberek tömegeit hagyja védelem nélkül az által, hogy nem teremt a zaklató tevékenységnek megfelelő jogi keretet, szigorúan szankcionálva az elkövetést.
Budapest, 2007. október 1.
A Patent Egyesület álláspontja szerint a prostitúció a nők elleni erőszak egyik formája. Ezért a magyar állam feladata nem az, hogy intézményesítse a kizsákmányolást, hanem hogy támogatást és védelmet nyújtson az áldozatok számára és a többszörösen kihasznált prostituáltak helyett a prostitútorokkal és a kuncsaftokkal szemben lépjen fel.
A prostitúció a nők elleni erőszak egyik legalapvetőbb formája, amit a fizetőképes kereslet tart fenn. A prostitúcióból nem maguk a többnyire női prostituáltak, hanem a rendszer irányítói húznak hasznot.