A PATENT Jogvédõ Egyesület helyesli a tervezett módosításnak a kiskorú prostituált használóját büntetni rendelõ új, 202/A §-át. Noha több mint egy éves késéssel került az Országgyûlés elé, mégis fontos lépés a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemben. Szervezetünk bízik benne, hogy a törvény alkalmazása során a hatósági szervek legalább olyan szorgos ügybuzgalommal lépnek majd fel a gyermekprostituáltakkal közösülõ/fajtalankodó elkövetõvel szemben, mint amilyen vehemenciával a prostituáltakat üldözik. Fájó pont ugyanakkor, hogy az új kiegészítés a megrontás törvényi tényállása alatt került szabályozásra. E rendszertani elhelyezés azt sugallja, hogy a kiskorú prostituált ezt a tevékenységet önkéntes elhatározásból, nem pedig erõszak, kényszer, manipuláció eredményeképpen folytatja. Az elõterjesztõ minisztérium indoklása szerint a megrontás bûncselekményének kiegészítésére a jogharmonizációs kötelezettségen túl azért volt szükség, mert „a tizennégy és tizennyolc év közötti kiskorúval ellenérték fejében létesített szexuális aktus a gyermek egészséges nemi fejlõdését, erkölcsi tudatát veszélyezteti.” Ennél azonban lényegesebb szempont, hogy a prostitúció a gyermek lelki és testi épségét, egészségét súlyosan károsítja, és az életét veszélyezteti.

 

A PATENT Jogvédõ Egyesület határozottan ellenzi a törvényjavaslat 8. §-ának azon változtatását, mely kizárná a büntethetõség körébõl azt, aki tizennegyedik életévét meghaladott, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyrõl annak beleegyezésével, saját használatra készít vagy tart pornográf felvételt. A PATENT Egyesület a moralizáló kifogásokkal szemben azt hangsúlyozza, hogy a gyermekpornográfia súlyosan sérti a kiskorúak emberi jogait. Fontosnak tartjuk, hogy rávilágítsunk a pornográfia és a prostitúció kapcsolatára, hisz mindkettõnél ugyanaz a mûködési mechanizmus: a nõ (gyermek) mint szexuális tárgy egyetlen szerepe a férfi nemi vágyának kiszolgálása. Az összefüggésre a pornográfia szó etimológiai eredete is utal: a prostituált leírása, ábrázolása. Ahogy a pornográfia a prostitúció marketingje, úgy a gyerekpornó a gyermekprostitúció iránt kelti fel az érdeklõdést. Ellentmondásos tehát, hogy az elõterjesztés egyszerre tiltja a gyermekprostitúció használatát és liberalizálja a gyermekpornográfiát. Nem fogadjuk el azt az indoklást, hogy a szexuális kapcsolat létesítésének beleegyezési korhatárát kell elfogadni a pornográf felvétel készítésérõl történõ döntés kapcsán. Egyrészrõl azért, mert a beleegyezési korhatár tizennégy éven tartása nem nyújt kellõ védelmet a fiatalkorúak szexuális kihasználásával szemben, ezért annak felemelését javasoljuk, másrészt úgy véljük, egy egyenrangú felek között létre jövõ konszenzuális szexuális kapcsolat nem mosható egybe pornográf felvételek készítésével. A pornográfia jellegzetessége az erõszakos szex népszerûsítése, mely a nõt, gyermeket mint kiszolgáltatott, lealázott szextárgyat ábrázol. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association - APA) közelmúltban kiadott, több korábban már közzétett felmérésen alapuló jelentése kimutatta, hogy a nõi test szexuális tárgyként ábrázolása (pornófelvételek) a fiatal lányok testükkel kapcsolatos önbizalomhiányához, depresszióhoz, valamint táplálkozási rendellenességekhez vezet, továbbá a fiatalok egészséges nemi fejlõdését is akadályozza (http://www.apa.org/releases/sexualization.html ). Mindezek alapján nem látjuk okát a megengedõ szabályozásnak ezen a téren.

Mind A gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemrõl szóló 2004/68/IB tanácsi kerethatározat (Kerethatározat), mind a gyermek jogairól szóló New York-i Egyezmény (kihirdetve az 1991. évi LXIV. törvény által) gyereknek tekint minden tizennyolc év alatti nem nagykorú személyt, nem téve különbséget gyermekkorú és fiatalkorú gyermek között. Ezzel a distinkcióval a törvényalkotó nem a tizennégy év fölöttiek cselekvési, szexuális önrendelkezési szabadságát mozdítja elõ, hanem korlátozza védelmüket. A tervezett 204. § (6) bekezdés álláspontunk szerint ellentétes a New York-i gyermekjogi egyezmény 34. cikkével, ez ugyanis kötelezi az államot olyan intézkedések megtételére, melyek megakadályozzák a gyermekek kizsákmányolását pornográf anyagok elkészítésének céljára.

 

Meggyõzõdésünk, hogy álságos a büntethetõség kizárását a kiskorú beleegyezéséhez kötni, hisz köztudott, hogy a formális beleegyezés számos esetben nem jelenti a tényleges akarat megnyilvánulását. A beleegyezés megszerzésének sok módja van az erõszak, kényszer kifejtésétõl kezdve a finom manipulációig. Egy függõségben élõ, rendkívül befolyásolható életszakaszban álló gyerek beleegyezését megszerezni egyszerû feladat, ezért ez a törvényi feltétel nem nyújt kellõ biztosítékot a kényszer, kizsákmányolás kizárásához.  
Ráadásul – még tényleges beleegyezés esetén is - a fiatalkorúról történt pornográf felvétel készítésénél hatványozottan jelentkezik a késõbbi megbánás esélye. Egy elkészített és megtartott pornófelvétellel a kiskorú egész élete folyamán zsarolható lesz. A napokban sokszor emlegetett 19 éves férj és 17 éves feleség példájával élve, vajon mi történik ezekkel a pornófelvételekkel abban az esetben, ha az ifjú pár elválik, vagy csak a késõbbiekben megromlik a kapcsolatuk, ha a lakásba betörnek és ellopják a képeket, ha a házaspár gyereke véletlenül megtalálja a felvételeket stb.